Szolgáltatásaink

Peres képviselet

Ügyvédi irodánk vállalja jogi személyek, illetve magánszemélyek jogi képviseletét, érdekeinek védelmét mind az általuk, mind az ellenük megindított polgári peres és nem peres eljárásokban.

Egy polgári perben a bíróság a felek közötti személyi és vagyoni jellegű jogvitát dönti el, jogi konfliktusokat rendezi. A polgári peres eljárás menetét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályozza. A polgári pert a felperes indítja az alperes ellen, a perben a felek azonos jogokkal rendelkeznek. A feleknek az állításaikat az eljárás során bizonyítani kell tudniuk. A bíróság a felek jogvitáját ítélettel dönti el, amellyel szemben fellebbezésnek van helye. Fellebbezés esetén az ügy ​a másodfokú bíróság elé kerül, amelynek döntése jogerős, az ellen már nem lehet fellebbezési lehetőséggel álni. A jogerős ítélet végrehajtható, és így rendeződik a felek közötti jogvita.

Egy polgári peres ügyvéd számos jogi tevékenységet végez a polgári peres eljárások során, amelyek célja az ügyfelek jogi érdekeinek teljes körű képviselete a polgári jogi ügyekben. Ezek közé tartoznak:

  • Jogi konzultációk: Az ügyvéd jogi tanácsot ad ügyfeleinek a polgári jogvita során felmerült jogi kérdésekben, segítve őket megérteni a polgári peres eljárás menetét, a peres feleket megillető jogokat és kötelezettségeket. A peres eljárás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályai szerint zajlik.
  • Okiratok elkészítése: Az ügyvéd a peres eljárás során valamennyi szükséges iratot elkészíti, legyen szó keresetlevélről, ellenkérelemről, előkészítő iratról, válasziratról, viszontválaszról stb.
  • Peres képviselet: a polgári peres eljárások során a Pp. értelmében kötelező a jogi képviselet. A Pp. csupán néhány kivételt említ, ahol nem kötelező a jogi képviselet. A jogi képviselő feladata az ügyfél érdekeinek képviselete a bíróság előtt, amely magában foglalja a tárgyalásokon való részvételt és a szükséges beadványok elkészítését és benyújtását.
  • Bizonyítékok: Az ügyvéd jogi segítséget nyújt a bizonyítás módjának kiválasztásában. A polgári peres eljárás során a bizonyítás történhet különösen tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle útján. A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető bizonyítékhoz juthasson. Bizonyítási eszközként különösen tanú, szakértő, okirat, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, valamint egyéb tárgyi bizonyítási eszköz vehető igénybe.
  • Bírósági tárgyalásokon való részvétel: Az ügyvéd az ügyfél jogi érdekét képviselve részt vesz a bírósági tárgyalásokon.

A polgári peres eljárásnak három fő része van:

  1. Az első a perindítás, amelyben a felperesnek szabályszerű keresetlevelet kell benyújtania a bírósághoz és tisztázni kell, hogy az eljárás feltételei adottak-e, nincs a pernek akadálya.
  2. A második rész a perfelvételi szak, amelyben rögzíti a bíróság a felek tény- és jogállításait, jogi érveléseit, a benyújtott bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.
  3. A perfelvétel lezárást követően a harmadik rész az érdemi tárgyalási szak, amelyben – a perfelvételi szakban rögzített keretek között – kizárólag csak a bizonyítás felvétele történik meg.
  • Peren kívüli megoldási lehetőségekben való jogi segítségnyújtás: Az ügyvéd jogi segítséget nyújt a polgári peres eljárás előtt is, segíti az egyezség megkötését és egyéb jogi lehetőségekről nyújt tájékoztatást az ügyfelek részére.

I. Keresetlevél

A keresetlevél az a bírósághoz benyújtott beadvány, amellyel a felperes az alperes ellen a pert megindítja. A keresetlevél tartalmazza a határozott kereseti kérelmet, az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a per megindításához szükséges tényeket és bizonyítékokat.

A keresetlevél három részből áll:

  1. a bevezető részből,
  2. az érdemi részből és
  3. a záró részből.

 

A jogi képviselőnek a keresetlevelet elektronikus úton kell előterjesztenie. A jogi képviselő nélkül eljáró félnek a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a keresetlevelet a jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. A felperes keresetét a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja. 

A perben a felek kötelezettsége a szükséges peranyag szolgáltatása. A feleket a polgári perben igazmondási kötelezettség és jóhiszemű pervitel kötelezettsége terheli. A feleknek a perben valamennyi állításukat bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk. 

II. Peres eljárás

A polgári peres eljárásnak három fő része van:

Az első a perindítás, amelyben a felperesnek szabályszerű keresetlevelet kell benyújtania a bírósághoz és tisztázni kell, hogy az eljárás feltételei adottak-e, nincs a pernek akadálya.
A második a sikeres perindítást követően a perfelvételi szak, amelyben rögzíti a bíróság a felek tény- és jogállításait, jogi érveléseit, a benyújtott bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.
A perfelvétel lezárást követően az érdemi tárgyalási szakban – a perfelvételi szakban rögzített keretek között – kizárólag csak a bizonyítás felvétele történik meg.

III. Polgári peres eljárás illetéke

Az elsőfokú eljárások illetéke általában a pertárgy értékétől függ. Ha a felperes egy eljárásban több alperessel szemben érvényesít követelést vagy több követelést érvényesít, akkor a pertárgy értékének meghatározásakor az összes, egymással valódi keresethalmazatban lévő kereset pertárgyértékét össze kell adni. A járulékokat (kamatot, költséget stb.) figyelmen kívül kell hagyni. 

Ha a pertárgyérték a kereset alapján nem határozható meg, abban az esetben az illeték számításának alapját az illetékekről szóló törvény határozza meg. Eszerint:
a) a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
b) a törvényszék előtt:
- első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,
c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;
d) a Kúria előtt:
- fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
- felülvizsgálati és jogegységi panasz eljárásban 700 000 forint.

Az illeték összege általában a pertárgyérték meghatározott százaléka, de vannak ügytípusok, amelyek illetékét tételesen határozza meg a törvény. Az elsőfokú peres eljárás illetéke a pertárgy értékének 6 %-a, de legalább 15 000 forint és legfeljebb 1 500 000 forint.

A végzés elleni fellebbezés vagy kifogás illetéke a pertárgy értékének 3 %-a, de legalább 7000 forint és legfeljebb 300 000 forint, az ítélet elleni fellebbezés illetéke pedig a pertárgy értékének 8 %-a, de legalább 15 000 forint és legfeljebb  2 500 000 forint.

Ítélet elleni felülvizsgálati kérelem illetéke  a pertárgy értékének 10 %-a, de legalább 50 000 forint és legfeljebb 3 500 000 forint. 

A perújítási kérelem illetéke a kereseti illetékkel azonos mértékű.

A házassági bontóperek illetéke 30 000 forint. 

IV. Perköltség

A perköltség gyűjtőfogalom, mely minden olyan költséget magában foglal, ami a félnél igényének perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen merül fel akár a perben, akár a pert megelőzően. A perköltség viseléséről a bíróság az ítéletben, vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt.

A perköltség fogalmába az előzetes levelezés költsége, az eljárás illetéke, a bizonyítással kapcsolatban felmerülő költségek (például a tanú költségtérítése, a szakértő díja, a szemle vagy a helyszíni tárgyalás költsége), a fél jogi képviseletével felmerült költség, az ügygondnoki díj, a tolmácsdíj, stb. tartozik.

V. A bíróság határozatai

A bíróság határozata ítélet, végzés és bírósági meghagyás lehet.

A. Ítélet

A bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása és a tárgyalás berekesztése után a per érdemében ítélettel dönt. A bíróság ítélete nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, valamint az ellenkérelmen, illetve a beszámítási kérelmen. Az érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított. Ugyanakkor az ítéletnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi keresetre.  Ha a bíróság nem valamennyi keresetről kíván egyszerre érdemben dönteni és ezt a polgári perrendtartás lehetővé teszi, akkor a per érdemében részítélettel vagy közbenső ítélettel is dönthet.

Ha az egyes kereseti kérelmekkel vagy azok önállóan elbírálható részeivel kapcsolatban további tárgyalásra már nincs szükség, akkor e keresetek vagy azok részei tárgyában a bíróság részítéletet hozhat. A részítélet az érintett kereset vagy annak része vonatkozásában minősül érdemi döntésnek, de a peres eljárást nem zárja le.

Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ez alapján megillető követelés összegszerűsége tekintetében a jogvita elkülöníthető, akkor a jog fennállását a bíróság közbenső ítélettel állapíthatja meg. Ez esetben a követelés összegszerűségére a tárgyalás csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.

B. Végzés

A bíróság a per során felmerült egyéb kérdésekben végzéssel határoz. A végzés az a határozat, amelyet a bíróság nem az ügy érdemében hoz. Ítélet hatályú határozat azonban a bírósági meghagyás és a bíróság által jóváhagyott egyezség.

C. Bírósági meghagyás

Ha az alperes írásbeli ellenkérelmet és beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.

A bírósági meghagyás kibocsátásának nem akadálya, ha az alperes ugyan előterjeszt írásbeli ellenkérelmet, de abban csak olyan, a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot ad elő, amely nem tartalmaz sem alaki, sem érdemi védekezést.

A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bármelyik fél írásban, a meghagyást kibocsátó bíróságnál terjeszthet elő ellentmondást. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletekben történő fizetést, illetve csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. Ha az ellentmondás csak a perköltséget, illetve a meg nem fizetett illetéket vagy az állam által előlegezett költséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel határoz; e végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.

Az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni. Ha az ellentmondást késve terjesztik elő, ha az alperes ellentmondásához ellenkérelmet, illetve beszámítást tartalmazó iratot nem csatol, vagy ha az alperes ellentmondásához csak beszámítást tartalmazó iratot csatol és azt a bíróság visszautasítja, akkor a bíróság az ellentmondást visszautasítja. Az ellentmondást visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

Ha a bíróság az ellentmondást nem utasítja vissza, akkor a bírósági meghagyás hatályát veszti és a bíróság az eljárást a perfelvétel szabályai szerint folytatja. Az ellentmondás illetékét az ellentmondással élő fél nem számíthatja fel

Szerződésszegéssel és szerződésen kívül okozott károk megtérítése érdekében vállaljuk peres és peren kívüli eljárásokban történő jogi képviselet ellátását:

  • hibás teljesítésből (kellékhibás teljesítés) eredő kártérítési igények érvényesítése;
  • szerződésszegéssel és szerződésen kívül okozott károk megtérítése, továbbá
  • üzemi baleset, munkahelyi baleset során okozott kár megtérítése érdekében.

Sérelemdíj (korábban nem vagyoni kártérítés) illeti meg azt a személyt, akit személyiségi jogában megsértenek. Személyiségi jogok megsértése esetén vállaljuk a kapcsolódó peres és peren kívüli eljárásokban történő teljeskörű jogi képviseletet.

Foglaljon időpontot személyes vagy online jogi konzultációra az office@dobrocsi.com e-mail címen.


Az irodáról


Ügyvédi irodánk 2008 óta látja el magánszemélyek és vállalkozások jogi képviseletét és nyújt jogi segítséget a jog különböző területein (ingatlanjog, polgári jog, büntetőjog, cégjog, munkajog, családjog, kártérítési jog) eseti, illetve állandó megbízások alapján. Ügyfeleink számára az elvárható legmagasabb szakmai színvonalon teljes körű megoldásokat igyekszünk biztosítani, megőrizve a közvetlenséget és a személyes, bizalmi viszonyt. Jogi szolgáltatásainkkal a magyar nyelv mellett, angol és német nyelven is ügyfeleink rendelkezésére állunk.


Irodánk Budapest XIII. kerületében, Újlipótváros szívében, a Pannónia utcában található.

Előzetes egyeztetés alapján a hét bármely munkanapján ügyfeleink rendelkezésére állunk irodánkban vagy igény szerint más helyszínen.
Reméljük, hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

ingatlan adásvételi ügyvéd

dr. Dobrocsi Krisztián Ervin


Tanulmányok

  • Jogi szakvizsga (2008)
  • Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (1997-2003)
  • Rockhampton Gimnázium, Ausztrália (1994-1995)
  • Cäcilienschule Gimnázium, Németország (1992-1993)

Nyelvismeret

  • magyar
  • angol
  • német

Szakmai tapasztalat

  • polgári peres és nemperes eljárások
  • ingatlanjog
  • társasági jog
  • kártérítési jog
  • bankjog
  • büntetőjog
  • munkajog
  • végrehajtási jog
  • öröklési jog
  • kereskedelmi jog
  • biztosítási jog
  • családjog

ingatlan adásvételi szerződés ügyvéd

dr. Kolling Ivett


Tanulmányok

  • Jogi szakvizsga (2018)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar (2008-2013)

Nyelvismeret

  • magyar
  • angol

Szakmai tapasztalat

  • polgári peres és nemperes eljárások
  • társasági jog
  • ingatlanjog
  • kártérítési jog
  • családjog
  • bankjog
  • munkajog
  • végrehajtási jog
  • öröklési jog
  • kereskedelmi jog

 

 

Az ügyvédekre vonatkozó szakmai szabályok Magyarországon tiltják konkrét ügyek, ügyfelek, referenciák honlapokon történő felsorolását, így ezt ehelyütt nem tudjuk megtenni.