Az ország arról ismert, hogy szinte teljesen ismeretlen. A 19.század elott készült térképekrol egyszeruen lefelejtették a félszigetet, de napjainkban sem tudja az emberek többsége, hol is van ez a kicsiny ország. Mindössze tíz éve engednek be turistákat az országba, de a kezdeti elmaradást mostanában nagy sebességgel próbálják behozni. Bár Katar nem tartozik a híres turistadesztinációk közé, érdemes felkeresnünk, itt legalább nem kell turisták ezreitol tartanunk.

Államforma 

Általános leírás
Az egykori angol protektorátus, Katar, Arábiában a Perzsa-öbölnél, 1971. szeptember 1-jén kiáltotta ki függetlenségét. Két nappal késobb barátsági szerzodést írt alá Nagy-Britanniával. Az 1970. évi átmeneti alkotmány szerint a sejkség abszolút monarchia, egy, az államfonek felelos kormánnyal. 1972-ig Ahmed bin Ali at-Tani emír kormányzott. Majd egy vértelen puccsal unokaöccse, Kalifa bin Hamad asz-Szani vette át a kormányzást. Katar tulajdonképpeni történelme a XVIII. században kezdodik, amikor az at-Tani család Belso-Arábiából a Katar-félszigetre bevándorolt s ott megalapította Doat al-Bidaát. Az angolok, akik az öböl menti területet a XIX. század közepétol ellenorizték, az asz Szani család felemelkedését támogatták, amely több szerzodésben arra kötelezte magát, hogy Nagy Britannián kívül más hatalmaknak nem engedélyezi telep létrehozását Katarban. Ennek fejében Nagy-Britannia átvette Katar védelmét. 1916-ban Katar angol protektorátus lett. 1968-ban Nagy-Britannia kijelentette, hogy 1971-tol visszavonul a Perzsa-öbölbol. Tárgyalások következtek a Perzsa-öbölben lévo többi protektorátussal, hogy létrehozzák az Arab Emirátusok független föderációját, az ország azonban a függetlenség mellett döntött. Katar, mint minden öbölbeli állam, szinte alig rendelkezik mezogazdasággal, ugyanakkor gazdag koolajban.

Éghajlat
A félsziget, amelyen az ország fekszik, mindössze 160 kilométer hosszú és 80 kilométer széles. Teljesen sík ország, legmagasabb pontja 40 méterrel fekszik a tengerszint felett. A terület nagy része sivatag, ezért élovilága is nagyon szegényes, néhány madárfaj és pár emlosfaj él az országban. A nyár májustól szeptemberig tart, a homérséklet ilyenkor átlagosan 35 fok körül alakul, de mértek már itt 50 fokos hoséget is. A forróságot az óriási pára teszi még elviselhetetlenebbé. A tél kellemes, tavasszal azonban homokviharoktól kell tartani.

Étkezési szokások
A helyi konyha nem tartogat sok különlegességet, a szállodák nemzetközi ételeket tesznek az étlapokra, a városokban pedig a gyorséttermek dominálnak. Némi változatosságot csak az indiai és a pakisztáni éttermek nyújtanak. Csak alkoholmentes italokat lehet kapni, ezek azonban nagyon finomak és tényleg gyümölcsbol készülnek. Ne lepodjünk meg, ha a rendkívül barátságos helyiek meginvitálnak bennünket saját otthonukba egy finom kávéra.